SZAUB



Az ultimate játékszellemisége

Az ultimate játékvezető nélkül játszott sport, melyben a játékosok maguk felelősek a tiszta játékért, a szabályok alkalmazásáért, illetve betartásáért. A sportágat ez a vonás nagyban megkülönbözteti a többi csapatsporttól, ugyanakkor egy komoly feladatot ró a csapatok vezetőire és tagjaira, hiszen ahhoz, hogy a mérkőzések az amatőr meccsektől egészen a legmagasabb szintű összecsapásokig élvezhetőek és sportszerűek legyenek, elengedhetetlen, hogy a játékosok magas szinten ismerjék a szabályokat, és megértsék illetve elsajátítsák az ultimate sport szellemiségét (spirit of the game).

Az ultimate szellemisége megköveteli, hogy a játékosok tisztában legyenek azzal, hogy a játék során felmerülő esetleges viták esetén játékvezetői szerepet is be kell tölteniük. Ilyen esetekben a játékosnak:

• ismernie kell a szabályokat,
• pártatlannak kell maradnia,
• szavahihetőnek kell lennie,
• törekednie kell arra, hogy véleményét egyértelműen és röviden fogalmazza meg,
• az ellenfél számára lehetőséget kell adnia, hogy kifejezze véleményét,
• törekednie kell arra, hogy a viták a lehető leggyorsabban megoldódjanak,
• hangvételének és szóhasználatának tükröznie kell az ellenfél tiszteletét.

Mint minden sportban, az ultimate esetén is a győzelem a játék célja, így természetes, hogy a mérkőzések esetenként magas hőfokon zajlanak, és intenzív összecsapásokat hoznak. A küzdőszellem azonban soha nem mehet a játékosok kölcsönös tiszteletének, a szabályok betartásának vagy a játék élvezetének rovására.

Az alábbi példák a játék szellemiségével összhangban álló viselkedésnek minősülnek:

• a játékos felhívja egy csapattársa figyelmét, hogy hibás vagy szükségtelen hívást mondott be, vagy faultot illetve szabálytalanságot követett el;
• a játékos visszavonja a bemondott hívását, ha megítélése szerint az szükségtelen volt;
• az ellenfél által mutatott szép vagy tiszta játék esetén a játékos kifejezi elismerését;
• az ellenfelek bemutatkoznak egymásnak;
• a játékos nyugodtan viselkedik vitás helyzetekben vagy provokáció esetén.

 
Az alább felsoroltak a játék szellemiségével egyértelműen ellentétben állnak, ezért minden játékosnak törekednie kell ezek elkerülésére:

• veszélyes játék és agresszív viselkedés;
• a szabályok szándékos megszegése;
• az ellenfél gúnyolása vagy megfélemlítése;
• az öröm tiszteletlen kifejezése pontszerzés után;
• a játékos azért mond be egy hívást, hogy az ellenfél hívását megtorolja;
• a játékos az ellenfél játékosát becsapva arra kéri, hogy neki passzoljon.

Elsősorban a csapatok felelőssége, hogy a játék szellemiségével összhangban álló viselkedési mintákat átadják és fejlesszék játékosaikban. Ebben a fejlesztési/fejlődési folyamatban lehet segítségünkre a spirit of the game pontozás (SOTG pontozás) rendszere. Ennek révén a csapatok visszajelzést kapnak ellenfeleiktől, hogy a fejlődési folyamatnak mely szakaszán tartanak, és a játék szellemiségének mely területein kell jobban odafigyelniük.

A SOTG pontozás rendszerében a csapatok miden mérkőzés után egy pontozólap segítségével értékelik ellenfelüket (a csapat egészét és soha nem az egyéneket) a játék szellemiségének alapvető szempontjai szerint, majd az értékeléseket a verseny szervezői összesítik és továbbítják a csapatok felé.

forrás: frizbi.hu